Kezembe került Márai könyve, az Európa elrablása.

Böngészem. Ez is olyan könyv, hogy nem kiolvassa az ember, és kész, hanem elolvassa, aztán, néha évekig vissza-visszatér rá, eprészi, böngészi.

Most láttam először ezt a könyvét.

Legnagyobb meglepetésemre egy nagyon lényeges rövidke írásra bukkantam. Mindjárt meg is néztem, mikor adták ki a könyvet. Rég volt: 1947-ben. Az említett kis írás nagy meglepődésemre ezt mondja: „Mindezek az álmok a 'világkormányok'-ról, amelyek felszabadítják a nacionalizmus rögeszméjéből az embereket, gyermekes álmok. Az emberek nem akarnak 'világházat'. Az emberek pontosan ilyen féltékeny, kicsinyes, emberi és elkülönzött házat akarnak, amilyenek ők, akik a hazákban élnek, a hazafiak, tehát az emberek”.

Ihajla! -mondtam, és humorizálva hozzátettem, hogy ez a Márai már 1947-ben olyan okos volt, mint én. Ugyanis jó néhány hosszabb-rövidebb tanulmányban éppen ezt fejtettem ki többször és ahol lehetett hangoztatom, hogy a csúnyává tett nacionalizmus szó lényegében egy természetes állapotra céloz, mert minden nemzetnek éppen a nacionalizmus a természetes alapállása. Nem jelent ez se többet, se kevesebbet, mint azt, hogy igenis, mi ilyenek vagyunk, és természetesen így, a magunk módján akarunk berendezkedni és élni.  Minden nép lényegében nacionalista a szó szép értelmében. Vagy másként fogalmazva, a népek lényeges tulajdonsága a nacionalizmus. Annyira lényegi tulajdonság ez, hogy minden egy akolba, minden egy kalap és nagy kalap alá gyűjtő szándék végül megbukik. Szemünk előtt bukott meg a Jugoszláviának nevezett kevercs, a Csehszlovákiának nevezett kevercs, és a Monarchia mint szuper állam, amelyben minden tagállam csak kényelmetlenül érezte magát és feszengett, végül megszűnt, bár kellett hozzá külső segítség, hogy az elkerülhetetlen, természetes széthullás meggyorsítsák. Tanulhatna, sőt talán tanult is Európa ezekből a jelenségekből valamit, bár mégis behúzták a csőbe a világpolitika mérnökei, és létrehozták az új szuper állam furcsaságot, az EU-t. Sőt közös pénzt is sikerítettek hozzá, parlamentje is van csupa hetedrangú, nem választott, hanem kinevezett képviselőkkel és fejnek Schultzcal, aki nem analfabéta, hiszen van középiskolai végzettsége.

Nem nehéz megjósolni, hogy ez is széthullik, talán nem is sokára. Ugyanis mesterséges tákolmány, tehát nem fenntartható. Ostobasága ellenére is érzi a mesterséges tákolmány, hogy van valami, amivel már sem tud megbirkózni, mégpedig a nemzetek természetes igényével, azzal, hogy a maguk életét akarják élni fentről jövő, központi napi parancsok nélkül. Az EU réme máris felsorakozóban van a politikai csatatéren, zászlaján a Nemzetek Európája jelszóval, és olyan Európáért harcol, amelyben a saját életüket élő népek békésen együttműködve élnek. Rémes gondolat ez a mesterséges tákolmányos európások számára! Válaszul a nemzeti érzés kiölésére szervezetten kevernék meg a népeket arabokkal, négerekkel, iszlámosokkal. Máris sokat el tudtak ezzel érni. Franciaország máris kezd megszűnni, mint francia ország. Van, aki érzi, hogy húsz év se kell hozzá, hogy egészen, vagy részben arab köztársasággá váljon és legalább a felének a fővárosa Marseille lesz. Németország is szűnőben van, mint németek országa, aztán vannak kisebb országok is, mint például Svédország, amelyek ugyancsak kezdenek jellegtelenné silányulni, méghozzá visszafordíthatatlanul. Következésképpen, a két nagy hatalom, a francia és a német kiütésével előidézi az EU apránként nem csak önmaga, hanem Európa halálát is.

Nem kell nagy jóstehetség ehhez.